A Szécsény Város Önkormányzata által üzemeltetett Szécsény, Arany János út 4. szám alatti helyi piacra vonatkozó

HÁZIREND

1. A házirendben foglalt szabályok betartása a szécsényi piacon jelen lévő valamennyi természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező érvénnyel kiterjed.
2. A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusító helyre, az árusítást végző személyre, és az árusított termékekre vonatkozó kereskedelmi (Nemzeti Adó és Vámhivatal, Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály), közegészségügyi, állategészségügyi és növény-egészségügyi, köztisztasági (Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály) előírásokat.
3. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint magánszemély árusíthat.
4. A mezőgazdasági kistermelő kizárólag a maga termelte zöldséget, gyümölcsöt, a maga termelte mezőgazdasági termékből előállított nem hőkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet, virágot, saját tenyésztésű, nevelésű állatból származó tejet, tejterméket, tojást.
5. Árusítani helyhasználati engedély alapján a kijelölt helyen szabad. A napi árusok – miután az állandó hellyel rendelkezők elfoglalták helyüket – érkezési sorrendben helyezkedhetnek e1. A helypénz jegy megváltására a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal (Szécsény, Rákóczi út 84.) pénzügyi és vagyonkezelői osztályán van lehetőség.
6. Az árus köteles a kereskedelmi tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni. A szécsényi piacon történő árusításra csak és kizárólag ezek birtokában jogosult. Az engedélyek esetleges hiányáért az üzemeltető felelősséget nem vállal.
7. A helyhasználó a kijelölt helyet engedély nélkül nem változtathatja meg, a piac területén máshol nem árusíthat és árut, göngyöleget máshol nem rakhat le.
8. Ha az árus, a kapott helypénz jegyet bármilyen okból felmutatni nem tudja, köteles a díjat újból megfizetni.
9. A helyhasználó köteles az árusítóhelyeket tisztán tartani, minden szemetet, növényi hulladékot a kijelölt szemétgyűjtőbe elhelyezni.
10. A piac területén – beleértve közlekedésre fenntartott helyeket is – tilos gyümölcshulladékot, gyümölcsmagot, zöldséget elszórni, vagy ezeket, a területeket más egyéb módon beszennyezni.
11. A piac területén frissen szedett és szárított gombát árusítani szigorúan tilos.
12. Az árus, legfontosabb adatait köteles jól látható helyen feltüntetni (pl.: nevét, az árusított termékek körét, a termék árát). Ennek hiányában az üzemeltető jogosult a pótlásra felszólítani, amennyiben pedig azt nem teljesíti, akkor a piac elhagyására kötelezheti.
13. Az árusító köteles az ellenőrző hatóságnak az áru származása, minősége, mennyisége és az ára tekintetében a szükséges-felvilágosítást megadni. Annak az árusítónak, akire nézve a hatályos jogszabály előírja az áru eredetének bizonyítását, az áru árának meghatározására alkalmas okiratot (számla, jegyzék stb.) magánál kell tartania.
14. Az árusítóhelyeken csak szabályszerűen hitelesített mérleget, súlyt, vagy egyéb mérőeszközt szabad használni.
15. Az árusító (egyéni termelő kivételével) köteles minden árujának – meghatározott mértékegység szerint megállapított – eladási árát jól látható helyen elhelyezni, illetve feltüntetni. A nyugta, illetve számlaadási kötelezettség teljesítése az árus felelősségi körébe tartozik.
16. A piac területén lévő építményeket – ideértve az árusító asztalokat is -, fákat rongálni tilos.
17. Kutyát a vásár és piac területére bevinni, vagy bevezetni még pórázzal és szájkosárral is tilos. (Kivétel vakvezető és rendőrkutya)
18. Az árusító sátrakat, asztalokat és az árukat úgy kell elhelyezni, hogy azok a szabad közlekedést ne akadályozzák.
19. A piactér területére csak árut szállító jármű hajthat be ki – és bepakolás idejére. Más jármű részére a behajtás, ott tartózkodás, vagy átmenő forgalom is tilos. Az árusok a számukra kijelölt területre történő kirakodásra, illetve elrakodásra a piac nyitását megelőző 30 perctől a zárás után 30 percig tartó időtartamban jogosultak.
20. A piactér területén tüzet rakni és dohányozni szigorúan tilos!
21. A piacon elhelyezett áru megőrzése, kezelése és tárolása az árus feladata. Tárolást, raktározást a piac üzemeltetője nem vállal, de állandó piacozóinknak lehetőségük van a mobilfaházban tárolni eszközeiket.
22. A helypénz-jeggyel rendelkező személyek számára a Coop áruház nyilvános mosdójának használata díjmentes.
23. A piac házirendjének megszegése miatt, az üzemeltető jogosult a helyhasználati engedély visszavonására és a szabálysértési eljárás lefolytatását célzó intézkedésre. A helyhasználati engedély visszavonása esetén az árus köteles elhagyni a piac területét.
24. Reklámtevékenység, ügynöki tevékenység, politikai jellegű tevékenység piac egész területén kizárólag az üzemeltető írásbeli hozzájárulásával folytatható.
25. Tilos a piacon ittas állapotban tartózkodni, vagy olyan viselkedést tanúsítani, amely másokat megbotránkoztat.
26. A piacon felejtett tárgyakért, az üzemeltető felelősséget nem vállal. A piac nyitvatartása: hétfőtől péntekig 6.00- 16.00 óráig, szombaton 6.00-12.00 óráig. Vasárnap a piac zárva tart. Nyitvatartási időn kívüli időszakban a szécsényi piac területén árusítani tilos!
27. A házirend megtartása a piacon jelen lévő valamennyi személy kötelezettsége. A házirend szabályainak megszegőit az üzemeltető jogosult a piac helyszínéről kiutasítani.

A Házirendben nem szabályozott kérdésekben, Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a vásár és piactartás szabályozásáról szóló 14/1995.(VII.11.) önkormányzati rendelete az irányadó.

TÁJÉKOZTATÓ

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében
szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm.
rendelet (Korm. rendelet) az idegenforgalmi adóra a vonatkozó
törvényi szabályokhoz képest az adózók számára lényegesen
kedvezőbb anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket fogalmazott meg.
Eszerint az idegenforgalmi adót nem kell(ett) megfizetnie a
vendégnek, az adó beszedőjének pedig nem kell beszednie és
befizetnie az önkormányzati adóhatósághoz a 2020. április 26. és a
veszélyhelyzet vége közötti vendégéjszaka után. Ezt a szabályt
több veszélyhelyzeti jogszabály is továbbéltette. Az utolsó
módosítást tartalmazó 319/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet az egyes, a
veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról
szóló 498/2020. (XI. 13.) kormányrendeletbe 2021. június 10-i
hatállyal új, 2/B. §-t iktatott be, amely szerint az idegenforgalmi
adófizetési kötelezettség felfüggesztése 2021. június 30-át követő
időszakra megszűnik. Ilyen értelmű rendelkezést tartalmaz az
Országgyűlés által már elfogadott, kihirdetés előtt álló, a
veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló T/16367.
számú törvényjavaslat 146. §-a is.
Erre figyelemmel az idegenforgalmi adót működtető
településeken 2021. július 1-jétől a vendégéjszakát eltöltő
(megszálló) vendég köteles a települési adórendeletben
meghatározott mértékű idegenforgalmi adót a szállásadónak
megfizetni. A szállásadó pedig köteles a vendégtől az adót
beszedni, a beszedett adóról a bevallást elkészíteni, az
adóhatósághoz benyújtani és az adót befizetni. Az
adókötelezettség felfüggesztésének a 2020. június 30-ával
történő megszüntetésével tehát az idegenforgalmi adó-
megfizetési, illetve a szállásadó részéről a beszedett illetve
beszedni elmulasztott adó befizetésére vonatkozó korábbi,
2020. április 26-a előtti rend visszaáll úgy, hogy a települési
részletszabályok tekintetében továbbra is a helyi adórendelet
előírásai az irányadóak.

Megjelent az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás. Nyár végétől már nagyobb összeggel is pályázhatóak az élelmiszeripari üzemek fejlesztési támogatásai.

A napokban megjelent az „Élelmiszeripari Üzemek komplex fejlesztése felhívás” is, így javasoljuk, hogy a fejleszteni szándékozó vállalkozások körültekintően válasszák ki a két konstrukció közül a számukra megfelelőt, tájékozódjanak a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálatnál, vagy kérjék a NAK Élelmiszeripari Igazgatóság koordinátorainak segítségét!

Jelen VP3-4.2.1-4.2.2-2-21 kódszámú felhívás a kifejezetten élelmiszeripari tevékenység fejlesztésére irányul, a keretösszeg pedig 200 milliárd forint, amelyből élelmiszer-üzemek fejlesztésére 160 milliárd forint, borászati üzemek fejlesztésére pedig 40 milliárd forint érhető el.

A legfontosabb tudnivalók:

• a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 100 millió Ft, maximum 5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a rendelkezésre álló forrás erejéig,
• előleg lehívására van lehetőség a megítélt támogatási összeg 50%-áig,
• a Felhívás keretében a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti tevékenységekhez kapcsolódó, élelmiszeripari feldolgozást szolgáló projektek támogathatóak (Kivéve TEÁOR 10.20 halfeldolgozás és tartósítás, valamint TEÁOR 10.9 Takarmánygyártás),
• a célcsoportot képező vállalkozói kör vállalkozás méretétől függetlenül indulhat a támogatásért, és beleértendő a mezőgazdasági őstermelő, őstermelők családi gazdasága, szövetkezet, termelői csoport, termelői szervezet, szociális szövetkezet is (lásd Felhívás 4.1 pontja). Élelmiszeripari üzemfejlesztés esetén a pályázó tevékenységének Annex I. termék feldolgozására kell irányulnia azonban a fejlesztendő tevékenységgel előállított termék lehet Annex I és non-Annex I termék is! Borászati üzemfejlesztéshez kapcsolódóan a tevékenység keretében kizárólag Annex I. borászati termék előállításra, kiszerelésre, tárolásra lehet pályázni.
• A kis- és középvállalkozásoknak szóló felhíváshoz hasonlóan 2 célterület van:

• • A célterületben kaptak helyet az értéknöveléssel kapcsolatos tevékenységek, technológia fejlesztése, piacra jutás segítése, valamint borászati üzemek fejlesztése
  • B célterületen vannak az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések

• Épületek építése, kialakítása, bővítése, nem energiahatékonysági célú felújítás „A” célterületen támogatott
• Ingatlan vásárlása támogatott (az összes elszámolható költség 2%-ának erejéig)
• Engedély, -vagy bejelentés köteles építési tevékenység esetében a támogatási kérelemhez elegendő az engedélyezési eljárás megindítását igazoló dokumentumot, valamint   a hatósághoz benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt csatolni.
• A projekt megvalósítását a benyújtást követő napon a támogatást igénylő saját felelősségére megkezdheti
• A projekt fizikai befejezésére a Támogatói Okirat hatályba lépését követő naptól számított legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre
• Fenntartási kötelezettség a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 év
• A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 18. napjától 2022. február 8. napjáig van lehetőség az alábbi szakaszokban:

• • Első szakasz: 2021. augusztus 18. –2021. augusztus 31.
  • Második szakasz:2021. szeptember 1. –2021. szeptember 14.
  • Harmadik szakasz:2021. szeptember 15. –2021. szeptember 28.
  • Negyedik szakasz: 2021. szeptember 29. –2021. október 12.
  • Ötödik szakasz: 2022. január 12. –2022. január 25.
  • Hatodik szakasz: 2022. január 26. -2022. február 8.

Újdonság az eddigi felhívásokhoz képest:

• élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek N járműkategória szerint (teherautók és furgonok) beszerzése támogatott nettó 50 millió forintig,
• a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi forma keretében nincs lehetőség,
• a támogatás maximális mértéke általánosságban (az egyes támogatási kategóriákra irányadó részletszabályok figyelembevételével):

• • a közép-magyarországi régióban (a továbbiakban: KMR-en belül) az összes elszámolható költség 40%-a
  • a nem közép-magyarországi régióban (a továbbiakban: KMR-en kívül)  az  összes elszámolható költség 50%-a.
  • amennyiben az 1. célterület („Élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztése”) esetében a támogatást igénylő tevékenysége részben vagy egészben nem Annex I. termék előállítására irányul, az állami támogatásnak minősül, és esetében a 255/2014 Korm. rendelet az irányadó, így más támogatási intenzitással (25-50% régiótól függően KMR-en kívül, KMR-en belül településtől függően 20-35%) lehet számolni,
  • nagyberuházás esetén, illetve energiahatékonysági, megújuló energia, csekély összegű támogatás esetén a támogatási intenzitások eltérőek (kérjük, tájékozódjanak az 5.3 fejezetből)!
  • amennyiben a támogatási döntés meghozatalakor a támogatási összeg meghaladja a 3 milliárd Ft-ot, az Irányító Hatóság vezetőjének a támogatási döntés meghozatalához a Kormány előzetes állásfoglalását kell kérnie.