Szécsény a fejedelmi Város

Birtokvédelem

Az ügyben eljáró szervezeti egység:

Hatósági és Szervezési Osztály

Ügyfélfogadás helye:

3170 Szécsény, Rákóczi út 84. emelet

Ügyfélfogadás ideje:

hétfő és szerda: 800 – 1200 1300 – 1600
péntek: 800 – 1300

Ügyintéző és elérhetősége:

Verebesi Iván
Tel: (32) 573-205, (32) 370-199 207 mellék
E-mail: okm.szecseny@gmail.com

Kormányzati portál:

www.magyarorszag.hu


Ügyleírás birtokvédelmi eljáráshoz

A birtok a köztudatban a tulajdon szinonimájaként él, pedig jogi szempontból a birtok a tulajdonjog egyik részjogosítványa.

A birtokviszony, mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van. Ez alapján, ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg.

Legegyszerűbb és legősibb birtokvédelem a jogos önhatalom. Ilyenkor a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja, természetesen csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben.

A másik birtokvédelmi eszköz az igazgatási út. Az állami eszközökkel való birtokvédelem első útja a közigazgatási, ami a bírói utat nemcsak időben, hanem jogilag is megelőzi. Az igazgatási út a birtoklás tényén alapuló egyszerűbb, gyorsabb birtokvédelem.

Jegyzői hatáskörbe a birtokháborítás akkor tartozik, ha a sérelmezett cselekmény egy éven belül történt, ténybeli vitáról van szó, megvalósult a tilos önhatalom, és az eredeti állapot helyreállításának feltételei fennállnak.

Amennyiben a sérelmezett cselekmény egy éven túli, vagy jogvita van a felek között, a birtokvédelmet az illetékes bíróságtól lehet kérni.

A birtoklási cselekmények köre szinte végtelen, bármi megvalósíthatja, ami zavar valakit.

A kérelem tárgyában a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvében foglaltak alapján kell eljárni. Tárgyalást kell tartani, a feleket meg kell hallgatni és a szükséghez képest bizonyítási eljárást kell lefolytatni (tanú, helyszíni szemle stb.).

A birtokvédelmi ügykörben hozott határozat ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. A határozatot sérelmező fél jogosult az illetékes bíróságnál keresetet indítani, kérheti a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését is. Addig, azonban amíg a bíróság a felfüggesztésről nem dönt, végrehajtási kérelem esetén a jegyző megbízásában eljáró ügyintéző jogosult végrehajtási cselekményeket foganatosítani, vagy végrehajtási bírságot kiszabni.

Az eljárás célja az, hogy amíg a bíróság a jogosultság tárgyában nem dönt, illetve a felek másképpen nem állapodnak meg, az eredeti békés birtoklást tilos önhatalommal senki ne zavarja.

Amennyiben ez mégis megtörténik, a jegyző megbízásában eljáró ügyintéző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását, illetve eltiltja a birtoksértőt a jövőre nézve az ilyen és hasonló cselekmények elkövetésétől. E határozata helyreállításának – önkéntes teljesítés hiányában – végrehajtási pénzbírsággal, illetve karhatalmi végrehajtással szerezhet érvényt.

A harmadik út a bírói út a birtokper. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Döntése ilyen értelemben véglegesen lezárja a birtokvitát, szemben a jegyző határozatával.

Az eljárás megindítása

Az eljárás a panaszos (kérelmező) kérelmére indul.

A birtokháborítási panaszt, a panaszos (kérelmező) írásban vagy szóban adhatja elő, a szóban előadott kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az írásos kérelmet postai úton, illetve személyesen lehet eljuttatni a hatóságnak, személyesen a birtokvédelmi ügyintézőnél illetve az Ügyfélszolgálati Irodán lehet leadni.

A kérelem szükséges tartalmi elemei a következők (a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet előírásaira figyelemmel):

a kérelmező neve, lakcíme (székhelye)

ha van képviselő, az ő neve, lakcíme (székhelye)

az ellenérdekű fél (a bepanaszolt) neve, lakcíme (székhelye)

a birtokvitával érintett dolog megjelölése

a jegyző illetékességét megalapozó adatok (a birtokvitával érintett ingatlan címe)

a jegyzői döntésre irányuló kifejezett kérelem

a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tények

a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékok.

A fentieken túl a kérelmen 2.200- Ft eljárási illetéket kell leróni, illetékbélyegben. Az illetékbélyeget a postán lehet megvásárolni.

Ügymenet leírása

A birtokvédelem iránti kérelmet a hatóság megvizsgálja, amennyiben a kérelem nem tartalmazza a jogszabály által meghatározott tartalmi elemet, a kérelmezőt határidő tűzése mellett hiánypótlásra hívja fel az eljáró ügyintéző.

A hiánypótlásra határidőt tűz ki a hatóság. Amennyiben a megadott határidőn belül nem kerül sor a hiánypótlásra – és az ügyfél nem kéri a határidő meghosszabbítását – a hatóság az eljárást megszünteti.

Ha a kérelem az összes szükséges elemet tartalmazza, a hatóság értesíti a bepanaszolt ügyfelet az eljárás megindításáról 5 munkanapon belül, és mellékelten megküldi az ellenérdekű fél részére a panaszos kérelmének másolatát is, egyúttal az adott ügy körülményeire tekintettel helyszíni szemlére, vagy tárgyalásra szóló idézést bocsát ki az érintettek számára.

A hatóság tisztázza a birtokvédelmi ügy tényállását az ügyfelek által biztosított bizonyítási eszközök, illetve tárgyalás vagy helyszíni szemle nyomán, majd érdemi döntést – határozatot – hoz. A határozat alapvetően kétféle lehet: amennyiben a kérelmező (panaszos) nem tudja kétséget kizáróan bebizonyítani a birtoksértés elkövetését, a hatóság elutasító határozatot hoz. A birtoksértés bizonyítottsága esetén az eljáró hatóság a kérelemnek helyt adó határozatot bocsát ki, mellyel a panaszoltat kötelezi a birtoksértés előtti eredeti állapot helyreállítására, valamint a jövőre nézve eltiltja a további birtoksértéstől. A birtokvédelmi határozatban foglalt rendelkezést a kötelezettnek (a panaszoltnak) az érdemi határozat kézhezvételétől számított három napon belül végre kell hajtania.

Jogszabályok

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Kapcsolódó nyomtatványok:

Birtokvédelmi kérelem letöltés